Adolf Hitler I. Világháború alatt írt verse
Gyakran sétálok zord éjszakákon
Wotan tölgyének csendes tisztásában
Sötét hatalmakkal, amik egy egységet szőnnek
A holdfény megmutatja nekem a rúnikus varázslatot
És azok, akik nappal megtelnek arcátlansággal
Lekicsinyülnek a varázsige által!
Csillogó acélt vonszolnak - de ha csatába mennek,
Álló cseppkövekké szilárdulnak.
Így a hibásak elkülönülnek az eredetiektől -
Elérek a szavak rejtekébe
Hogy kimondjam a jót és szépet
Az áldó igéimmel és jólétemmel.
Adolf Hitler's poem
I often go on bitter nights
To Wotan's oak in the quiet glade
With dark powers to weave a union -
The moonlight showing me the runic spell
And all who are full of impudence during the day
Are made small by the magic formula!
They draw shining steel - but instead of going into combat,
They solidify into stalagmites.
Thus the wrong ones separate from the genuine ones -
I reach into a nest of words
Then give to the good and fair
With my formula blessings and prosperity.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése